A helyi szervezet vezetője, Péter, már harminc éve itt van, minden családot személyesen ismer. Jó volt látni elhivatottságát s felkészültségét, ahogy összefüggéseiben nézi a helyi nehézségeket, s a tűzoltó akciók helyett évekre előre gondolkodva szerveznek programokat. Legyen az a munkaképeseknek szóló jól átgondolt közmunka program, útiköltség támogatás a piacon elhelyezkedőknek, az iskola utáni tanoda-foglalkozások, amik messze túlnyúlnak a tanulást segítő órákon s olyan ügyekben segítik a diákokat, amivel az iskolai létet szerettetik meg velük.
Számomra meglepő volt, milyen alapvető dolgok miatt maradnak ki a mélyszegénységben élő gyerekek: ha nincs mit enni, a szomszédnál mindig akad néhány falat, ez a suliban nincs meg, így az éhség tartja otthon a gyerekeket. Jó volt kellő tisztelettel család látogatni élelmiszert hozva néhányuknak s beszélgetni: dolgozni, tanulni vágyó családokkal, akik csak lehetőséget szeretnének!
Adjunk nekik, mert van remény! Lehet jól csinálni helyben, hogy gyereknek és munkaképesnek egyaránt legyen esélye! Van értelme az Adománytaxinak is! Eljut oda, ahova igazán kell. Ha rajtam múlik, részemről lesz legközelebb.
Szerző: Fekete Gyula
Fotó: Pintér Leó
