fotográfus, az Adománytaxi önkéntese
“Őszintén érdekel mások világa, az a valóság, ami nekik a megszokott. A vidéki utak alkalmával néha van idő ezt kibontani picit és ez mindig tanulságos. Egyszer egy családnak ágyat vittünk Etesen és beengedett a házába. Kávéztunk, beszélgettünk és az anyuka büszkén mesélt fiáról, akit felvettek az egyetemre és, aki szeretne visszatérni falujába, hogy közösségfejlesztő programokat szervezzen, hogy jobbá tegye a falu életét. Egymaga jutott erre, ezt érzi helyesnek. Ha rá gondolok most is könnybe lábad a szemem. Én Róla akarok hallani a hírekben.”